Az emberi jogok bajnokai
César Chávez (1927–1993)
César Chávez, a mexikói származású amerikai mezőgazdasági munkás, szakszervezeti vezető és polgárjogi aktivista tevékenységeivel jobb körülményeket teremtett a mezőgazdaságban dolgozók számára. Chávez a családja farmján született az arizonai Yuma közelében, és saját szemével látta a farmokon dolgozók mostoha munkakörülményeit. A munkásokat sokszor kihasználták a munkaadóik; gyakran nem kaptak fizetést; munkájukért cserébe rozoga viskókban szállásolták el őket; nem kaptak orvosi ellátást és más alapvető dolgokat. Mivel nem léptek föl egységesen, nem volt módszerük arra, hogy javítsák a helyzetüket. Chávez megváltoztatta ezt azzal, hogy életét annak szentelte, hogy elismertesse a mezőgazdaságban dolgozók jogait; ő hívta életre és ő szervezte meg a munkásokból a National Farm Workers Associationt (Mezőgazdasági Munkások Nemzeti Szövetsége), amely később a United Farm Workers (Egyesült Mezőgazdasági Munkások) nevet vette fel. Tiltakozó menetekkel, sztrájkokkal és bojkottokkal Chávez rákényszerítette a munkaadókat, hogy fizessenek megfelelő béreket, és biztosítsanak egyéb juttatásokat, továbbá neki köszönhető a mezőgazdasági munkások jogait leíró első törvény elfogadása. Mivel egész életére elkötelezte magát a társadalmi igazságosság és embertársai életének jobbítása mellett, Chávez halála után elnyerte a legnagyobb amerikai kitüntetést, amit polgári személy kaphat: a Szabadság Elnöki Medálját.