Az elnyomás áldozatából mindenki jogainak bajnokává
Az 1980-as években Haetham Abdul-Razaq gyermekkora egyetlen pillanat alatt összeomlott, amikor apja váratlanul eltűnt. Halottnak hitték. A fiatal fiú ezután átélte az Irak és Irán között zajló nyolcéves háború minden borzalmát. Megélte az első Öböl-háború
Majd 2005-ben lehetőséget kapott, hogy az Egyesült Államokba költözzön. Megdöbbentette az a szabadság és azok a demokratikus gyakorlatok, amelyekkel ott találkozott. Texasban telepedett le, ahol egyetemre járt, majd kultúra, írástudás és nyelv szakon doktori (PhD) fokozatot szerzett. Szenvedélyesen hitt a közösség szolgálatában, ezért egyetemi professzorként, közösségi önkéntesként és emberi jogi oktatóként kezdett dolgozni. Jelenleg a texasi San Antonio‑i Együtt az Emberi Jogokért szervezetének elnöke is.
„A különböző kultúrákkal, rendszerekkel és embercsoportokkal szerzett tapasztalataim során rájöttem, hogy van egy közös és alapvető elv, amely kulcsfontosságú az emberek jólétéhez és boldogulásához, valamint méltóságuk, különbözőségeik és képességeik védelméhez. Ez az elv az emberi jogokban való hit, azok elfogadása és alkalmazása a világ jobbá tétele érdekében” – mondta Abdul-Razaq.
Hogy ez valósággá váljon, Abdul-Razaq jelenlegi stratégiája az, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok fontosságára a szűkebb környezetében, a közösségében és a társadalomban egyaránt. Ezt úgy valósítja meg, hogy az embereket tanítja az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (UDHR) 30 cikkéről, azok jelentőségéről és gyakorlati alkalmazásának szükségességéről. Végső célja, hogy az emberi jogok a mindennapi viselkedésünk természetes részévé váljanak, ne pedig olyan luxusnak tekintsük őket, amelyről beszélgetéseink során időnként szó esik.
Milyen anyagokat használ? Az Együtt az Emberi Jogokért oktatási anyagait, amelyeket beépít a főiskolai óráiba, hogy megismertesse diákjaival az UDHR-t. Ezek segítségével kapcsolatot teremt a társadalmi struktúrák, az emberi kapcsolatok és az emberi jogok között. A beszélgetések során a 30 emberi jog nem csupán papírra vetett szavak maradnak, hanem életre kelnek a diákok fejében.
„A 30 alapvető emberi jog közül számomra a legkiemelkedőbb az élethez való jog” – mondta az egyik diákja. „Ennek az alapvető jognak a része az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog. Úgy gondolom, hogy ez a jog ma fontosabb, mint valaha, különösen, ha országunkra és annak jövőjére gondolunk.”
Egy másik diák így fogalmazott: „Úgy érzem, hogy a kultúrához és a művészethez való jog áll hozzám a legközelebb. Zenészként ez a jog személyesen segített nekem a zene létrehozásában és kiadásában. Soha nem kellett amiatt aggódnom, hogy elveszik tőlem a munkámat és az alkotásaimat. Bármi történjék is, ezek védelmet élveznek, és úgy gondolom, hogy ez csodálatos dolog a társadalmunkban.”
Az egyik kihívás, amellyel Abdul-Razaq szembesül, az, hogy az emberek természetesnek veszik az emberi jogokat. Vannak, akik nincsenek tisztában az emberi jogok megsértésével, mert úgy gondolják, hogy ezek a jogok társadalmunkban magától értetődően érvényesülnek a mindennapokban. Ennek a kihívásnak a leküzdése érdekében rámutat az emberi jogok megsértésének különböző formáira – legyenek azok akár kevésbé nyilvánvalóak, akár súlyosak –, hogy bemutassa mások jogainak védelmének fontosságát.
Abdul-Razaq így fogalmaz: „Az Együtt az Emberi Jogokért anyagai kiváló segítséget nyújtottak, amelyek megkönnyítették a küldetésemet. Az anyagok magas színvonalát lenyűgöző módon egészítette ki az egyszerűségük. Nem okozott nehézséget az anyagok bemutatása szakértőknek, főiskolai hallgatóknak, fiataloknak vagy akár olyan embereknek sem, akik kevesebb ismerettel rendelkeznek az emberi jogokról. Az oktatói kézikönyv nagy segítséget nyújtott abban, hogy felkészítsük az embereket emberi jogi előadások, rendezvények vagy beszélgetések megtartására.
Szerényen mondhatom, hogy sok nagyszerű eredményt értünk el. De ha egyetlen dolgot kellene kiemelnem, az az Együtt az Emberi Jogokért helyi szervezetének megalapítása lenne a San Antonio-i térségben – az Alamo Emberi Jogi tagszervezet létrehozása!”
Közösségi és nonprofit munkája során Abdul-Razaq egyénekkel, oktatókkal, tisztviselőkkel, aktivistákkal, csoportokkal és szervezetekkel működik együtt, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogokra, és arra ösztönzi az embereket, hogy felismerjék az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR), valamint más fontos elvek és gyakorlatok közötti kapcsolatot.
Indítson el egy Együtt az Emberi Jogokért helyi tagszervezetet a lakóhelyén.
