A nők, akik részt vettek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának létrehozásában

Bár Eleanor Roosevelt volt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mögött álló hajtóerő, egy csoport erőfeszítésére volt szükség ahhoz – beleértve sok más nőt is –, hogy a dokumentum valóban egyetemessé váljon.

Eleanor Roosevelt szerepe az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazásában jól ismert, ugyanakkor más nők is segítettek abban, hogy az egyetemes nyilatkozat valóban egyetemessé váljon.

Az indiai Hansa Mehta volt az, aki az 1. cikkben szereplő „minden ember szabadnak és egyenlőnek születik” sort „minden emberi lény szabadnak és egyenlőnek születik”-re változtatta. Noha csak egy szó volt a különbség, merőben mást jelentett.

A pakisztáni Begum Shaista Ikramullah a gyermek- és kényszerházasság elleni küzdelem érdekében szorgalmazta az egyenlő házastársi jogokról szóló 16. cikket. A dominikai Minerva Bernardino sikeresen érvelt amellett, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának bevezetője foglalja magában a férfiak és nők egyenlőségét. A dán Bodil Begtrup azt javasolta, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a jogok birtokosaira való utaláskor a „minden ember” kifejezés helyett a „mindenki” szót használja.

Sok nő segített azzá tenni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ami ma, többek között (balról) a libanoni Angela Jurdak Koury, a lengyel Fryderyka Kalinowski, a dán Bodil Begtrup, a dominikai Minerva Bernardino és az indiai Hansa Mehta.

Jevdokia Uralova a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságból a nők és a férfiak egyenlő bérezése mellett érvelt, és neki köszönhető, hogy a 23. cikk kimondja: „Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.” A lengyel Fryderyka Kalinowski és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójából származó Elizaveta Popova együtt harcoltak a szuverenitással nem rendelkező területeken élő személyek jogait illetően, amelyeket a 2. cikk foglal magában.

Az indiai Laksmi Menon az emberi jogok egyetemessége mellett érvelt, és ragaszkodott ahhoz, hogy amennyiben a nők és a gyarmati uralom alatt álló emberek nem kerülnek kifejezetten említésre az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, akkor a „mindenki” szó nem helytálló.

Eleanor Roosevelt az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazásában betöltött szerepe jól ismert, ugyanakkor más nők is segítettek abban, hogy az egyetemes nyilatkozat valóban egyetemes legyen.

A francia Marie-Hélène Lefaucheux javaslatára a 2. cikk szót emel a faji alapon történő diszkrimináció elkerülése mellett: „Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül, hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.”

A fent említett nőkön kívül sok más nő is hozzájárult az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kialakításához, ezzel biztosítva, hogy a dokumentum mindenki számára egyenlőséget garantáljon.

LETÖLTÉS »
LETÖLTÉS