Az emberi jogok bajnokai
Desmond Tutu (1931– )

Desmond Tutu, az egyik legismertebb dél-afrikai emberi jogi aktivista 1984-ben Nobel-békedíjat kapott az apartheid megdöntésében való részvételéért. 1931-ben a dél-afrikai Klerksdorp városában született, teológiai tanulmányokat folytatott, majd ő lett az első fekete anglikán érsek mind Fokvárosban, mind Johannesburgban. Az előadásaiban és írásaiban az apartheid szókimondó kritikusa volt, és azoknak a dél-afrikai feketéknek a szószólója, akiknek a szavát nem hallották meg. Miután a sowetói diáktüntetés zavargásokká terebélyesedett, Tutu támogatta Dél-Afrika gazdasági bojkottját, miközben folyamatosan megbékélésre buzdította az apartheidben érintetteket.

Amikor 1994-ben megtartották Dél-Afrika első, faji megkülönböztetések nélküli választásait, és Nelson Mandelát a nemzet első fekete elnökévé választották, Mandela Tutut nevezte ki az Igazság és Megbékélési Bizottság (Truth & Reconciliation Commission) elnökévé.

Az emberi jogi munkájában Tutu célja „egy demokratikus, igazságos és faji megkülönböztetés nélküli társadalom” volt, amelynek megvalósításáért teljesítendő követeléseket fogalmazott meg, úgy mint egyenlő polgári jogokat mindenkinek, közös oktatási rendszert, és a deportálások megszüntetését.

A Nobel-díjon kívül Tutu számos díjat kapott, többek között a Pacem in Terris díjat, a John T. Walker püspökről elnevezett Tiszteletbeli Humanitárius Szolgálat díját, a Lincoln Vezetői Díjat, és a Gandhi Békedíjat.

Desmond Tutu nem hagyott fel az utazással, hirdeti az emberi jogok ügyét és minden ember egyenlőségét mind Dél-Afrikában, mind nemzetközileg.

LETÖLTÉS »
LETÖLTÉS