Az emberi jogok
rövid története

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (1945)

1945-ben ötven ország gyűlt össze San Franciscóban, és megalapította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy megvédje és elősegítse a békét.
A II. világháború 1939-től 1945-ig tombolt, és amikor a vége felé közeledett, Európában és Ázsiában sok városból csak füstölgő romok maradtak. Emberek milliói haltak meg, és milliók éheztek, vagy váltak hajléktalanná. A Vörös Hadsereg közeledett Németország szétbombázott fővárosához, Berlinhez, hogy felszámolja a német ellenállás utolsó gócait is. A Csendes-óceánon az USA haditengerészete még mindig beásott japán haderőkkel csatázott olyan szigeteken, mint például Okinava.

1945 áprilisában 50 ország küldöttei találkoztak San Franciscóban, optimizmussal és reménnyel telve. A nemzetközi konferencia célja az volt, hogy megteremtsen egy világszervezetet a béke előmozdítására és a jövőbeli háborúk megakadályozására. A szervezet eszméit a tervezett alapokmány előszavában nyilvánították ki: „Mi, az Egyesült Nemzetek népei, elhatároztuk azt, hogy megmentjük a jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre.”

Az újonnan létrejött Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba, és azóta minden évben ezen a napon ünnepeljük az ENSZ napját.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata számos más emberi jogi törvénynek és egyezménynek volt az előzménye a világ minden táján.
1948-ra az Egyesült Nemzetek Szervezetének új szerve, az Emberi Jogok Bizottsága vonta magára a világ figyelmét. Eleanor Roosevelt dinamikus elnökletével – aki Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök özvegye volt, az emberi jogok bajnoka, és az Egyesült Államok ENSZ-küldötte – a Bizottság nekilátott egy dokumentum megfogalmazásának, amely végül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata címet kapta. Roosevelt asszony, akit a dokumentum ihletőjének tartanak, az egész emberiség nemzetközi Magna Chartájának nevezte a Nyilatkozatot. Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el a Nyilatkozatot.

Bevezetésében és 1. cikkében a Nyilatkozat egyértelműen kinyilvánítja minden emberi lény veleszületett jogait: „Az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz. […] Minden emberi lény szabadnak születik, és azonos méltósággal és egyenlő jogokkal rendelkezik.”

Az ENSZ tagállamai megfogadták, hogy együttműködnek abban, hogy népszerűsítsék az emberi jogok harminc cikkét, amelyeket a történelem során először gyűjtöttek össze és foglaltak egyetlen dokumentumba. Ennélfogva e jogok közül sok szerepel ma – különböző formákban – a demokratikus nemzetek alkotmányos törvényeiben.

ÍRJA ALÁ A PETÍCIÓT!
LETÖLTÉS